A minap a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain olvastam, hogy a Salgótarjáni Polgári Kör 2010. december 9-én a „Józsi”-ban az érdeklődő közönség számára is nyitott ülést tart.
Mindebben semmi rendkívüli nem lenne, hiszen az már többször előfordult (és remélem a jövőben is így lesz), hogy eme, a város értelmiségeinek egy jó részét tömörítő civil szerveződésben Salgótarján aktuális kérdéseiről beszélgetnek, vitatkoznak az ügyben érintett politikai, vagy szakmai szereplők részvételével úgy, hogy azon a halandó tarjániak is részt vehetnek. Tehát ilyen formán maga a rendezvény nem unikum, most mégis megakadt a szemem a hirdetésen, és bizony a naptáramba is feljegyeztem „Ott kell lenni” jelzéssel.
Ott kell lenni, mert a téma a „Tóstrand projekt”! Az előadó pedig nem más, mint városunk nagyívű projektjeit előszeretettel prezentáló, ám azok megvalósításában kevésbé sikeres polgármestere.
Itt az alkalom. Végre tisztába tehetem magamban, hogy mit is takar ez a kifejezés, amelyről az elmúlt években (nem a saját fantáziám szárnyalása, hanem inkább a városvezetés következetesnek nem mondható kommunikációja okán) csak a búvárcentrum, valami tavat félig befedő wellness-központ és víziszínpad jutott eszembe. Itt az alkalom, hogy a projektmenedzserestül, szakmai stábostul (és persze gondolom tarjáni TV-stül) érkező polgármester meggyőzzön arról, hogy ezt a „Tóstrand projekt”-et őszintén titulálhatjuk projektnek, és nem holmi marketingfogás, üveggyöngy, szemfényvesztés, (vagy a szabadszájúbbak kedvéért) parasztvakítás szavakkal kell jellemeznünk.
Nehéz dolga lesz pm. asszonynak, hiszen jelen pillanatban úgy látom, hogy ez a projekt(?), és ez a prezentáció egy Székyné-féle már-már hagyománnyá váló ciklus eleji gigaígéret. Olyan giga-üveggyöngy, amely megfelelően nagy és hihetetlen ahhoz, hogy a Zemberek ne kérjék azonnal számon, és persze, hogy a prezentáló felelős sokáig mondhassa, hogy „…de hát ekkora fejlesztést nem szabad elkapkodni”. Pláne érdekes a helyzet akkor, ha tudjuk: a polgármester levegőbe beszélt, amikor ezt az ígéretet tette. Hiszen ez valójában csak egy elgondolás. Amely egy nesze-neked-ötlet, hátha meghallja egy Salgótarjába befektetni szándékozó, pm. asszony álmait teljesítő vállalkozó. Ha meghallja, a területet az önkormányzat talán biztosítja, ha nem, akkor mossa kezeit, hiszen ötlet volt, terv volt, csak ez a szemét, álom-megvalósító cég nem látott fantáziát ebben az amúgy fergeteges befektetési lehetőségben.
Talán jogos lehet ilyenkor a nekem szegezett kérdés, hogy miért vagyok ennyire negatív és miért nem adok esélyt? A válasz pedig az, hogy mert már adtam. Adtam 4 éve, amikor - emlékezzünk - „Városrehabilitációs projekt” volt a varázsszó. Emlékszünk? Mélygarázs, a fő úton átívelő bevásárlóközpont, lanovka a Kálváriára, stb. Mi lett belőle? Szökőkút. A többi nagyprojektben érintett városban már fúrnak faragnak, itt még mindig csak projektorral prezentálják a Zembereknek a terveket.
Hogy miért még a bizalmatlanság? Polgármester asszony nem ügyetlen a kommunikációban. Pontosabban a média-kisajátításban, és ebből fakadóan a saját üzeneteinek korlátlan mennyiségű és intenzitású ismertetésében… Így az eddigi álmokat is csak a TV-ben, meg a „Nógrádban” láthattuk gyönyörűen föl- és megépített – körmondatok formájában.
Véleményem szerint Székyné most is pontosan tisztában van az újabb projektötletének irrealitásával (korábbi hírek szerint 7 milliárd Ft-ba fájna a nagy ötlet. Ugyan már!!!), csak nem akarja elkövetni azt a kommunikációs hibát, amely anno Puszta Béla polgármester népszerűség-csökkenésének egyik okozója volt. Biztos emlékszünk még arra is. Nála a varázsszó az „Ipari Park” volt. PB is csak mondta, hogy majd ilyen Ipari Park, meg olyan Ipari Park, így lesz jó, úgy lesz jó, aztán már felállt a városlakók hátán a szőr a PB-féle utópia hallatán. Ebből a szempontból nézve elég rutintalan Székyné manőverezése, hiszen már az ő „Városrehabilitációs projekt”-jének kapcsán is minimum 150/100 a vérnyomása mindenkinek. (Ebből is látszik, hogy az éves szinten ~20millió forintot kóstáló kommunikációs tanácsok elég haszontalannak bizonyulnak...) Na de a városrehabilitáció skandálása unalmassá vált a tarjániak számára, hát váltott "Tóstrand projekt"-re.
(Hogy ne legyek igazságtalan PB-vel, el kell mondanom: jobb lett volna, ha nem azért vált lemezt Székyné, mert meguntuk, hanem mert megvalósult a nagy ígéret. Mint ahogy PB esetében megvalósult az Ipari Park. Talán ha így van, nem lennék negatív, adnék még egy esélyt, és nem írnám eme sorokat…)
Egy szó, mint száz: kíváncsian várom december 9-ét.
Kíváncsian várom, hogy a Fidesz „Itt az idő” szlogenje városunkban azt takarja-e, hogy itt az idő az újabb szemfényvesztésre. Meglátjuk.
Utolsó kommentek